Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ÉV luxusterepjárója

2008.11.23

Teszt:

Cadillac Escalade 6.2 V8 Aut Sport Luxury

 

A Cadillac Escalade mindenkinél lenyomta a biztosítékot. Egy kétdimenziós weblap alkalmatlan arra, hogy ennek a járműnek a valós méreteit szemléltesse. Talán mondjak számokat? Öt méter és tizenöt centi hosszú. Két tonna és hat mázsa. Huszonkét millió forint. Ezek után már el lehet képzelni? Dehogy, látni kell.

Mert az Escalade sokkoló. A motorház mellkasig ér. A szegény autómosók alig tudják a tetejéről lehajtani a vizet olyan magas. És amikor már azt hitték, hogy szárazra törölték a kisebb lakás alapterületének megfelelő felületét, még több köbméter víz tudott kicsorogni a résekből.

Ők is, mások is azt kérdezik először: mennyit fogyaszt? Ha azt mondanánk, harmincötöt, simán elhinnék. Ezzel megfelelnék az elvárásoknak: íme a szén-dioxid-bajnok! De csalódást kell okoznunk: a normál 17-18 liter közötti átlag akár 15 környékére is leszorítható, igaz, akkor már vigyázni kell a gyorsítgatásokkal. Ezek után inkább az a kérdés fogalmazódik meg az emberben, hogy mondjuk egy 3,5 literes, hipermodern Honda Legend, esetleg egy francia, netán olasz háromliteres mire föl fogyaszt ugyanennyit.

Elhúz 3,1 tonnát
Elhúz 3,1 tonnát

Talán mert jobban mennek? Szó sincs róla, az Escalade egy összkerekes Legend-félét megeszik reggelire: 6,8 alatt van százon, automata váltóval, 2,6 tonnásan, 98 liter benzinnel feltankolva. Uraim, követelem, árulják el, hogyan tolnak le a szánalmasan kis V6-osok torkán ugyanennyi benzint?

Pedig az Escalade igazi őslény. Motorterében szinte lötyög a 6,2 literes gép. Fedelét kétoldalt zsanéron elhelyezett rugótekercsek emelik, ezeket mintha egy génkezelt orosz vekkerből emelték volna át. A gázrugónak látszó, közel egyméteres valami szerintem csak rásegít, vagy mindössze a lengéscsillapítást szolgálja. Ez persze tipp, de akkora konzolt hegesztettek neki, hogy egy kisautó futóművét is elbírná.

192 centi magas. Az ember szívesen rak biciklit a tetőtartóra - ha van kéznél daru
192 centi magas. Az ember szívesen rak biciklit a tetőtartóra - ha van kéznél daru

A látványosan hátrafelé lejtő motorban összesen 16 szelep van, igen, ezt a mennyiséget nyolc henger között sikerült elosztani. DOHC vezérlés? Ugyan, jó kis OHV, egyetlen vezérműtengellyel a két hengersor között. Az Escalade műszaki adatait undorral tolná félre az, aki kicsit is ad arra, hogy modern konstrukcióval járjon. Remekül kivehető a hatalmas teherautó-alváz is, akárcsak a hátsó merev híd, de nem kell megijedni, elöl már független felfüggesztések vannak, és mind a négy keréken óriási tárcsafékek. Az Escalade egyébként egy Tahoe-rokon, már ami a technikát illeti.

Erre a képre kattintva a sajtófotók galériájába jut

Szó, ami szó, a Caddy rá is szolgál a sportos jelzőre, bár végsebességét 170 km/órában limitálták, nyilván ennyi van az alvázban meg a merev hátsó hídban. Különben mehetne a börtönbe a GM megfelelő embere, ha a 409 lóerős Escalade-ek elkezdenének kétszáznál elszállni.

 

A legSUVabb

Ahhoz képest, hogy az Escalade egy óriási adó- és törvénymegkerülés gyermeke, a végeredmény nem rossz. Vajon mekkora kiskaput hagytak az amerikai műszaki előírásokban, hogy még az Escalade is befér rajta? Jó nagyot, az ilyen járgányok nem számítanak személyautónak odaát, tehát nem kell a szigorú ütközési, fogyasztási és egyéb normáknak megfelelniük. Innen is a név: Sports Utility Vehicle, azaz sportos haszongépjármű. Olyannyira teherautó, hogy az USA-ban létezik pickup az Escalade-ből, ezt EXT utónévvel árulják. Mi annak idején, a berácsozott haszon-Twingóinkkal a fasorban sem voltunk.

Ez fél méterrel hosszabb, mint az alap-Escalade. A plató a hátfal lenyitásával bővíthető - ez nem vicc!
Ez fél méterrel hosszabb, mint az alap-Escalade. A plató a hátfal lenyitásával bővíthető - ez nem vicc!

Ha nem lenne a fellépő oldalt, csak nekifutásból lehetne beszállni.

Vessük össze az ülések szélességét a könyöklőével
Vessük össze az ülések szélességét a könyöklőével

Úgy tűnik, a Cadillac kezd adni magára. Az Escalade belseje európai szemmel sem gagyi, már ami a fő motívumokat illeti. Guszták a műanyagok, jó a bőr, a fémbetét kifejezetten szép a műszerfalon. Igaz, az utaslégzsák fedele kicsit eláll, akárcsak néhány tetőoszlop burkolata, az első utas lábterét kitölti a szellőzőrendszer, meg drótok is belógnak – de ezeket csak később veszem észre. Ahogy az Escalade egyetlen alulméretezett alkatrészét is, az előválasztó kar tövére húzott gumiszoknyát, ami P állásban feszül, ha a kormányt alacsonyra állítom.

Belül is viccesek a méretek. A két első ülés között akkora könyöklő van, mint egy kisautó ülése. A második sorban csak két fotel van, az Escalade a leghátsó paddal válik hétülésessé, vagyis pont ott kell három utasnak ülni, ahol az autó a legkeskenyebb. A sötétített hátsó tér már közel sem nyújt akkora kényelmet, mint hinnénk. Középen Rácz Tomi feje a plafont verte; leghátul nincs ilyen gond, ott a padlóközeli ülőhelyzet a zavaró. A pad egyébként kivehető, ilyenkor kábé 1,3 köbméteres a csomagtartó.

A maradék három utas gubbaszt itt
A maradék három utas gubbaszt itt

A következő döbbenet: az amerikai luxus. A középső üléssor foteljai gombnyomásra villanymotorral hajtogatódnak össze – nem tudom, ennek mi értelme, mivel a két szék között rendes közlekedőfolyosó van. De tény: látványos. Van DVD-lejátszó is, a Bose fülhallgatók a széknyi könyöklő alatti rekeszben, a monitort a plafonról kell lehajtogatni, olyan erővel, mintha le akarnánk törni onnan. De ez így normális.

A formatervezők nem tudtak megbirkózni a CD-váltó előlapjának kihívásaival
A formatervezők nem tudtak megbirkózni a CD-váltó előlapjának kihívásaival

Nem tudom, miért, de a műszeregység a kormány középvonalától kicsit jobbra került, de ettől függetlenül nagyon szép. A V8-as méltóságteljes csendben indul be, gázadásra a szokványos őslényhorkantás kíséretében billenti meg a kasztnit. A hatgangos automata váltót egy akkora karral kell kezelni, amin elfért a kézi váltás billenőkapcsolója is. Az ember lehúzza D-be, a központi zár iszonyatos csattanással lezárja az ajtókat – legközelebb akkor hallhatjuk ugyanezt, amikor P-be rakjuk a váltót.

És íme az előválasztó karocska
És íme az előválasztó karocska

Túl finoman nem lehet elindulni az Escalade-del, pláne, ha már csorgunk. Ezt leszámítva a váltó selymes darab. Ami még meglepőbb, ez a szörnyeteg olyan szépen és simán fut minőségi úton, ami egy luxuslimuzinnak is becsületére válna. A futóműhangolás és a karosszéria rezgései azonban a rosszabb utakon átcsapnak a káoszba, és az utastér bőrrel bevont elemei nem túl hangosan, de nyöszörögni kezdenek.

Ez ellen gázadással lehet a legjobban védekezni. A V8-as hangja ilyenkor elnyomja a zörgéseket, ha nem is olyan erőteljes, mint a Corvette-é, de ugyanolyan gyönyörű. Az Escalade ilyenkor megemeli az orrát, és nyikorgó ballonos gumijaival beleveti magát a forgalomba. A közlekedők udvariasan szétválnak, indexeléskor lemaradnak, hogy legyen helyem sávot váltani, a balkéz-szabályt is megadják. Mintha egy kultúrországban autóznék, mondjuk a svédeknél, olyan kedves mindenki. Vajon miért? Talán azért, mert az Escalade-ből egy nagynak hitt Toyota Landcruiserre lefelé kell néznünk, a Porsche Cayenne meg egy lapos sportkocsi hozzá képest?

 Hogy rajzoljunk Cadillac-et?

Az erős fékezés már kevésbé a Caddy műfaja. Szinte érzem, ahogy az első gumik belapulnak, egy szempillantás alatt blokkolva nyekkennek egyet, majd az ABS bekapcsol, és az autó egy kicsit megugrik, ha nem tükörsima az út. Az összkerékhajtás működéséről nincs lényegi információ – van és kész. A terepjáró képesség inkább a gumikon múlik, a gyáriak mintázata szerintem sárban egy pillanat alatt eltömődik.

Nagyon patent módon kattannak be a hátsó székek, viszont dögnehezek, külön fogantyújuk van
Nagyon patent módon kattannak be a hátsó székek, viszont dögnehezek, külön fogantyújuk van

Sosem vezettem még ennyire jó teherautót. Méretéhez képest nem is túl nyűgös vele közlekedni, de alapvetően Európát nem rá méretezték. A kétméteres szélesség még elmenne, ám a tükrök oldalanként rádobnak vagy 30 centit. (Nincs is a tükrön „a tárgyak kisebbnek látszanak” felirat.) Jópofa ez az Amerikából átdobott luxus, ezek a méretek, amelyek jól jönnek a kontinensnyi országban, a sok gyerekkel és a nagy távolságokkal. Itt azonban úgy mozog, mint egy NBA-sztár a liliputi cirkuszban, és a törpék fejadagját is kevesli. Nem ide való, mégis elismerem: jobb, mint amire számítottam. De nem annyira, hogy megváltoztassam a korábbi véleményemet: ha már pusztulnia kell a benzinnek, inkább egy  Corvette-ben érje a vég. Az mégis nagyszerűbb halál neki. Meg annak is jobb, aki a benzint fizette.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 88060
Hónap: 964
Nap: 33